Sok ember életét határozza meg a televízió. Nem is magával a készülékkel van természetesen a gond, hanem sokkal inkább a sugárzott műsorokkal. Kimondott gyakori problémának tekinthető az, hogy egyesek a kezdési időhöz alakítják napi rutinjukat, és a nap többi részében is nem csak szereplők, és a történet jár a fejükben, hanem csak arról tudnak beszélni. Őket hívjuk sorozatfüggőknek.

Miért lehetnek ekkora hatással az emberek életére ezek a filmek? Talán mert egy olyan elképzelt világba küldi a nézőket, olyan szereplők és történeteik közé, melyekkel vagy könnyen tudnak azonosulni, vagy megnyugvást okoz nekik, hogy rövid időre a saját problémáikkal nem kell majd törődni, csak a karakterekével. Minden korosztályra veszélyt jelenthet az, hogy egy sorozatra annyira rákattan, hogy a mindennapi életüket befolyásolni fogja az adott film. Sokan azt gondolják, hogy az idősebb korosztálynál jelent ez nagyobb gondot, ám ez téves feltételezés. Míg a nyugdíjasok csak napi egy részt tudnak jobb esetben megnézni a kedvenceikből a tévén keresztül, addig a fiatalok az internetnek hála akár egész nap nézhetik is a már megjelent fejezeteket. Na ez az igazi sorozatfüggőség!

Mik a sorozatfüggőség leggyakoribb és legszembetűnőbb jelei? Vázoljunk fel egy gyakorinak mondható esetet. Elkezdünk egy sorozatot, megtetszik rögtön az első része, és úgy döntünk, megnézzük a következőt is. Aztán a következőt is. Meg még egyet. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy véget ért az évad, de mi már nyúlunk is  a billentyűzethez, hogy rákeressünk a következő évadra. Ez például egy erős és egyértelmű jel, hogy kezd kialakulni nálunk a sorozatfüggőség. Akkor is gyanakodhatunk, ha tompul az időérzékünk, és egy-egy résznél úgy érezzük, hogy pár perc alatt vége is lett, holott mikor az órára pillantunk, látjuk, hogy még is csak 40 percről volt szó.

Sorozatfüggőség jele lehet, hogy társas kapcsolataid kezdenek leépülni, nem akarsz reagálni a barátok megkeresésére, és programokat mondasz le annak érdekében, hogy nyugodtan nézhesd otthon egyedül a kedvencedet. Gyanakodjunk, hogy gond van, ha imádott szereplőnk szomorúságát, bajait mi is tragédiaként éljük meg. Sokszor tapasztalható az is, hogy egy sorozatfüggő nem képes másról társalgást kezdeményezni, csak a kedvenc történetéről, és felbosszantja az, ha a többieket nem köti le igazán ez a beszélgetés. Kezdjük komolyan venni ezt a problémát, ha elkezdjük a karakterek stílusát, gondolkodását is átvenni annak érdekében, hogy hasonlíthassunk rájuk.

Ne feledjük, élvezhetjük a sorozatok okozta élményeket, élvezeteket, de legyen egy határ, amit már nem engedünk magunknak átlépni. Tudatosuljon bennünk, hogy ha kezdjük saját, valós életünket elhanyagolni a sorozatunk érdekében, akkor megálljt kell parancsolnunk magunknak!