A kiszemelt konténer elfér az udvarban, a teherautó pedig bejut a kapun. A darus lerakodás lehetőségét mégis külön kell megvizsgálni: számít, hol tud megállni a jármű, és onnan milyen távolságra kerülne a teher. Ugyanaz a konténer az autó mellett és egy épület túloldalán eltérő emelési feladatot jelent. A szállítás előzetes egyeztetésében ezért a helyszín és a konténer adatai együtt adnak használható kiindulópontot.
Az eléréshez mindig tartozik egy megengedett teher
A daru adatlapján feltüntetett maximális elérés és maximális emelhető tömeg két külön jellemző. A gép a teljes munkatartományában különböző terheket mozgathat: a megengedett érték az adott kinyúláshoz és konfigurációhoz kapcsolódik. A távolabbra nyúló gémmel emelhető tömeg általában kisebb, mint a géphez közel.
Ezt szemlélteti a HIAB egyik gyártói adatlapjának terhelési diagramja, amely különböző elérési távolságokhoz különböző emelhető tömegeket rendel. Az adatlap egy konkrét géptípus meghatározott kivitelét mutatja be. A benne szereplő határértékek más darus járműre nem vihetők át, az összefüggés viszont megmagyarázza, miért nincs minden konténerszállításra érvényes lerakodási távolság.
A gyakorlatban emiatt félrevezető lehet egyetlen méterszámot keresni arra, milyen messzire ér a daru. Az adott távolságon rendelkezésre álló teherbírás dönti el, hogy a konténer emelhető-e. A gép műszaki lehetőségeit ráadásul a járművön kialakított rendszer és a helyszíni felállás feltételei között kell értelmezni.
A teherautó helye befolyásolja az emelési távolságot
A daru terhelési diagramján szereplő elérési távolságot a forgástengelytől kell értelmezni, nem a teherautó oldalától. A konténer helye és az úttest széle közötti távolság ezért csak közelítő helyszínadat. Az autó elhelyezkedése, a daru járművön elfoglalt helye és a konténer végső pozíciója együtt határozza meg a tényleges emelési helyzetet.
Szemléltető példaként egy udvar hátsó részére kerülő konténernél a kapu közelében parkoló autóból hosszabb emelésre lehet szükség, mint az udvaron belülről. Ha a belső megállási hely egy másik jármű miatt átmenetileg foglalt, a korábban elképzelt lerakodás feltételei megváltozhatnak. A konténer mérete és tömege közben ugyanaz marad.
Ezért a szabad területet a kiszállítás napjára is biztosítani kell. Egy előre egyeztetett megállási hely megőrzése érdemben különbözik attól, hogy az udvarban valahol marad elegendő hely egy konténernek. A rakodási feladatnak a megállási pont és a célhely közötti tér is része; annak használatát ugyanúgy meg kell tervezni.
A jármű mellett a kitámasztók számára rendelkezésre álló hely is befolyásolhatja a felállást. Egyes korszerű darurendszerek a kitámasztók tényleges helyzetéhez igazítják a rendelkezésre álló emelési kapacitást. Ebből sem következik, hogy szűk helyen minden emelés elvégezhető: az adott gép kialakítása és terhelési előírásai döntők. Ha a kitámasztók helyigénye miatt az autó csak távolabb tud megfelelően felállni, a konténerig szükséges elérés is nőhet.
A kapu, a kerítés és a felső akadályok másként számítanak
A behajtáshoz szükséges hely és a daruzáshoz használható tér eltérhet. Előfordulhat, hogy az autó a kapun keresztül megfelelően megközelíti az udvart, a daru munkaterületébe azonban belóg egy tető vagy más építmény. Egy kerítés fölötti emelésnél a teher útját és a szükséges munkateret is értékelni kell.
A brit munkavédelmi hatóság emelési műveletek tervezéséről szóló tájékoztatója a helyszín, a láthatóság és a közeli akadályok szerepét is kiemeli. Épületek, légvezetékek és más berendezések befolyásolhatják a gép elhelyezését és a teher mozgatását.
A konténerszállítás és darus lerakodás egyeztetésekor a teljes megközelítési és emelési helyzet bemutatása segít abban, hogy használható választ kapjál. A kizárólag a konténer kijelölt helyét mutató kép kevés támpontot ad arról, honnan dolgozhat majd a daru. A szállítónak a rendelkezésre álló teret az adott jármű és gép lehetőségeivel kell összevetnie.
Az üresnek mondott konténer tömegét is tisztázni kell
Az emelés megítéléséhez a mozgatandó konténer tényleges tömege szükséges. A méretmegjelölésből ez nem állapítható meg pontosan. Eltérő kivitelek, beépített tartozékok vagy korábbi átalakítások módosíthatják, mekkora teherrel kell számolni. A tárolóban maradó polc, szerszám vagy más tárgy szintén része az áthelyezendő tömegnek.
Az előzetes ajánlatkérésben szereplő „üres konténer” ezért pontosítást igényelhet. Más feladat egy valóban kiürített egység áthelyezése, mint ugyanannak a konténernek a mozgatása bent hagyott készlettel. Az emeléshez használt tartozékokat is figyelembe kell venni az adott gép terhelési előírásai szerint; ezek értékelése a műveletet tervező szakember dolga.
A tömegadat és az emelési távolság együtt értelmezhető. Ha bármelyik megváltozik, az előzetesen megvizsgált lehetőséget újra kell értékelni. A szállítás előtti rendrakás vagy az időközben betárolt áru ezért műszaki szempontból is lényeges lehet: a fuvarszervezőnek átadott tömegadatnak a szállítás napján is érvényesnek kell lennie.
Mire ad választ az előzetes helyszínegyeztetés?
A fénykép és az ismert távolságok segíthetnek kiszűrni a nyilvánvaló akadályokat, illetve eldönteni, milyen további információ szükséges. A képen kívül maradó légvezeték, a jármű számára használhatatlan megállási pont vagy egy pontatlan tömegadat azonban megváltoztathatja az értékelést. Összetettebb helyszínnél személyes felmérés is indokolt lehet.
A szállító számára akkor értékelhető a kérés, ha a konténer adataihoz konkrét helyszíni elrendezés társul. Ebből dönthető el, alkalmas-e a tervezett darus jármű, módosítani kell-e a megállási helyet, vagy más rakodási megoldás szükséges. A használható válasz így egy adott konténer meghatározott helyre történő elhelyezésére vonatkozik, nem egy minden udvarra érvényes méterhatárra.