Eltérően vélekednek az emberek arról, hogy milyen nehéz is manapság pedagógusnak lenni. Akik nem ezen a pályán mozognak, úgy gondolják, hogy nem egy megerőltető munka, hiszen nem napi 8-10, vagy akár 12 órát kell dolgozniuk, szemben mondjuk egy gyárban dolgozóval, arról nem is beszélve, hogy nekik nyári szünet is jár. Azok viszont, akik ebben a szakmában dolgoznak, pontosan tudják, hogy nem egy egyszerű pálya ez, ráadásul nem is fizetik meg őket rendesen.

Azt hiszem azzal mindenki egyetért, hogy a mai gyerekek teljesen mások már, mint néhány tíz évvel ezelőtt. Egyrészt teljesen más ingerek, teljesen más társadalmi elvárások között nőnek fel, másrészt az elfoglalt és sokszor engedékeny szülők sem foglalkoznak eleget velük. Megfigyelhető, hogy a beszélni még nem tudó gyerekek kezében már egyre hosszabb ideig ott vannak a tabletek, okostelefonok. Sokszor felháborodva mesélik a szülők, hogy már csak ez köti le csemetéiket a leginkább, de gondolkodjunk csak el, ki adja ezeket a kütyüket a kezükbe? A gyerekek  egyre nehezebben kezelhetőbbek lesznek, sok a problémás, valamilyen tanulási vagy viselkedés zavarral küzdő óvodás, iskolás, és sokan a pedagógusoktól várják el a megoldást. Pedig a nevelés otthon kezdődik, az intézmények ennek csak kiegészítője lehetnek!

Miért érdemelnék meg a pedagógusok a rendes fizetésemelést? Sokan nincsenek is tisztába azzal, hogy mennyire keveset is keres egy kezdő vagy csak néhány éve a pályán lévő pedagógus. Hiába végzi el sok fiatal a főiskolát, ennyi pénzért el sem kezdik a pedagógus hivatás gyakorlását, és lassan oda jutunk, hogy nem lesz, aki nevelné, tanítaná az óvodás, iskolás gyerekeket. Sok türelem kell pedig nem csak a gyermekekhez, de a szökőkhöz is annak érdekében, hogy a felmerülő konfliktusokat, sérelmeket a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni. Ezek mellett egyre nő az adminisztratív elvárás is velük szembe, és gyakran a munkaidő már nem elég arra, hogy befejezzék a papírmunkát, így vagy túlóráznak, vagy hazaviszik estére, hétvégére. Természetesen ezek mellett készülniük kell eszközökkel, újdonságokkal minden napra a gyerek figyelmének elnyerése érdekébe.

Gyakori probléma, hogy a beteg gyereket visznek be a közösségbe. Nem csak egymást fertőzik le így, de bizony a felnőttek is elkapják ezeket a különböző fertőzéseket, ám nekik ugyan úgy menni kell dolgozni, hiszen ha táppénzre mennek, nincs aki vigyázzon a gyerekekre. És ez csak a jéghegy csúcsa, rengeteg minden szólhat még a lelkiismeretes pedagógus normális, megérdemelt béremelése mellett. Nem csak ők természetesen a kiemelendő példák, sok-sok olyan szakma van, ahol nem a megfelelő fizetéseket kapják a dolgozók, hiába tanultak hosszú éveket, és hiába végzik lelkiismeretesen a munkájukat még az alacsony bérek ellenére is.